Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom

Az ősszel együtt megérkeztek a rágcsálók is! Biztos tippek a felismeréshez és a probléma megoldásához!

Az ősszel együtt megérkeztek a rágcsálók is! Biztos tippek a felismeréshez és a probléma megoldásához!
A rágcsálók, így az egér és patkány is mind növényevők, viszont óriási károkat tudnak okozni a garázsban, vagy lakásban lévő tárgyakban és holmiban. Sokszor rácsodálkozunk, hogy miért rágnak meg szinte mindent, ami az útjukba kerül? Mi benne a tápláló, számukra hasznosítható élelem forrás? Ezen kérdésre a választ talán azok már sejthetik, akik gyerekkorukban tartottak hörcsögöt, tengerimalacot, vagy bármilyen egyéb rágcsálót, akváriumban, ketrecben. 

Az ősz beköszöntével egyre több rágcsáló jelenik meg az udvaron és a ház közelében, sőt otthon is sokszor találkozhatunk velük.

A kezdeti pánik után gyorsan cselekednünk kell, és hatékony módszereket kell találnunk ezek kiküszöbölésére, különben egész télen nyomorúságossá teszik az életünket!

Hol találkoztunk velük, hogyan jutottak be, és mi vonzotta őket? 

Az egerek természetes élőhelye a mezők és erdők, a patkányok pedig javarészt a csatornákban tanyáznak év közben. Ahogy beköszönt az ősz és csökken a hőmérséklet, mind a két rágcsálót elkezdi vonzani a közelben lévő emberek hője, a lakások melege és természetesen a táplálék. A Magyarországon elterjedt egértípusok, amikkel a leggyakrabban összefuthatunk a lakott területeken a következőek:

- Házi egér (mus musculus)
- Güzüegér ((mus spicilegus))

Egy házi egér hossza kb. 8-10 cm, sárgásszürkés-fekete színe van, a farka pedig a testhosszával megegyezik. 
A güzüegér testhossza 6-8 cm, szürke színű, hasa és lábai pedig fehérek, a farka a testénél rövidebb. Utóbbi fű, illetve gabonafélék kalászát fogyasztja a szabadban, viszont rovarokkal is előszeretettel táplálkozik. Zárt térben, otthonunkban megbújva ugyanazt fogyasztja, mint a közönséges házi egér.

Magyarországon leggyakrabban az úgynevezett vándorpatkánnyal, néha pedig a házi patkánnyal futhatunk össze. Előbbi 18-25 cm hosszú, sötétbarna színű, apró fülei vannak, mely a szemet nem éri el és farka rövidebb, mint a testhossza. A házi patkány 16-20 cm testhosszal rendelkezik, szürkés-fekete, füle már eléri a szemét és farkának hossza gyakran meghaladja testhosszát. 

Ahhoz, hogy szaporodni tudjanak, egy nyugodt közegre van szükségük, emiatt kedvelt búvóhelyük a garázs, kinti tárolók, kőépületek és pincék. Könnyen befészkelnek a földpadlós pincékbe, ugyanakkor kedvelt helyük még a meleg kazánház, ahol a tűzifa alatt kényelmesen eléldegélnek.

A rágcsálók igen kedvelik a diót, egyéb magvakat és gabonából készült termékeket, takarmányt, amit a pincében, vagy melléképületben tárolunk, továbbá előszeretettel dézsmálják a kutyatápot is, ezért érdemes olyan tárolót választani a tápnak, ami zárható, ugyanis, ha a rágcsáló megérzi a szagot, azonnal bevackolja magát a közelben. 

A rágcsálók ősszel való megjelenése a környezetben nagyon egyszerű okra vezethető vissza: a tél közeledtére. Az egerek nem tudják elviselni a téli hideget, mivel nem üreglakók, mint a mezei pocok és hörcsög, így az ősz közeledtével menedéket és szálláshelyet keresnek télire, akár az ember közelében is. Ha nem vagyunk résen, akkor megbújhatnak a melléképületekben, ólakban, sőt a lakásunkban is, abban a reményben, hogy tavaszig itt kihúzhatják. A probléma csak az, hogy azon kívül, hogy a legtöbb ember nem akarja megosztani lakóhelyét, mindent megrágnak, ami az utukba kerül, vizelettel és ürülékkel szennyezik az ételeinket, eltárolt takarmányt, sőt különféle fertőzéseket is elterjeszthetnek. A lakásokba leggyakrabban egy elfelejtett, vagy nyitva hagyott ajtón jutnak be, de egy vályogházba akár a falakat átrágva is befészkelhetik magukat otthonainkba. Sőt olyan eset is előfordult már, hogy a padló alatt jutottak be a rágcsálók és fészkelteb be a hidegebb napokra, de a kábelcsatornák is tökéletes lehetőséget adnak az egereknek és patkányoknak az egyszerű bejutáshoz. 

A rágcsálókat táplálékigényük gyakran bevonzza a lakásba, leginkább a kamrába, konyhába és spájzba, ahol tárolni szoktuk az élelmiszert. Szempillantás alatt beosonnak a nyitott ajtókon, ajtóréseken és könnyen áttudják rágni magukat a szigetelésen is, vagy egy könnyű szerkezetes faház oldalán. Különösen szeretik a gabonaféléket, fehérje, cukor és zsírtartalmú élelmiszereket, mint a csokoládé, kenyérfélék, pékárú, tészták és a szalonna. Az olyan élelmiszerbe, amit ritkán használunk, előszeretettel befészkelik magukat. 

Mit tudhatunk róluk? Milyen károkat okozhatnak?

A rágcsálók, így az egér és patkány is mind növényevők, viszont óriási károkat tudnak okozni a garázsban, vagy lakásban lévő tárgyakban és holmiban. Sokszor rácsodálkozunk, hogy miért rágnak meg szinte mindent, ami az útjukba kerül? Mi benne a tápláló, számukra hasznosítható élelem forrás? Ezen kérdésre a választ talán azok már sejthetik, akik gyerekkorukban tartottak hörcsögöt, tengerimalacot, vagy bármilyen egyéb rágcsálót, akváriumban, ketrecben. 

Bizony az egér és a patkány is azért rág szét mindent, ami az útjába kerül, mert metszőfoguk gyökér nélküli, ami azt jelenti, hogy folyamatosan növekedésben van, így koptatni kell azt. Ezért szedik szét az autó bőr, vagy szövetülését, a motorházban, vagy lakásban lévő elektronikai vezetékeket, de igazából bármilyen papír, csomagolóanyag, zsák, vagy doboz megteszi nekik, a lényeg, hogy rágni tudjanak.

A textíliák, illetve papíranyagok a fészkelési szokásaik miatt vonzzák őket, hiszen ezekkel bélelik ki azt. Búvóhelyük jellemzően a ritkán használt élelmiszerek között, papír csomagolóanyagban megbújva, vagy ládákban - viszont a falba is szívesen befészkelik magukat. A hungarocell szigetelése, vagy gipszkarton nem jelent problémát nekik, gyakran az itt található vezetékeket is megrágják, ami több esetben vezetett már elektromos tűz kialakulásához. Ezért is kiemelten fontos, hogy foglalkozzunk a rágcsálók okozta problémával és próbáljuk elejét venni, amíg nem alakul ki nagyobb fertőzöttség a területen.

Ugyanis a rágcsálók nagyon szapora népség, elegendő táplálékmennyiség és nyugodt búvóhely mellett, mire kitavaszodik, akár 3 generáció is felnevelkedhet, ez pedig kb. 50-70 utódot jelent. Egy nőstény egér amint eléri a 6 hetes kort, már ivaréretté válik és innentől kezdve 1 év leforgása alatt átlagosan 6 alkalommal ellik, alkalmanként 6-13 utódot. Ezzel szemben a patkány 7 hónaposan ellik először, egy év alatt általánosságban 5 alkalommal és "csak" 2-14 utód jöhet a világra.

Egy egér évi táplálékszükséglete nagyjából 1-2 kilogrammot jelent. Annak érdekében, hogy hozzáférjenek a táplálékhoz, szétrágnak mindent, ami az útjukat állja, megdézsmálják a csomagolópapírt, aminek kiömlik a tartalma, majd ezt széthordják a lakásban, vagyis igazi káoszt hagynak maguk után. Rettentően büdösek is az egerek, ugyanakkor nem ezzel okozzák a legnagyobb problémát vagy kárt, hanem hogy mindeközben folyamatosan szennyezik a táplálékot, az élelmiszereket. Továbbá különböző Salmonella-fajok, illetve a fertőző agyhártyagyulladás vírusának is természetes terjesztői, amelyet nyálukkal, vizeletükkel, orrváladékukkal hagynak ott az élelmiszeren vagy a különböző felületeken. Innen közvetlenül - az étel elfogyasztásával, vagy közvetve - egy bútor felületéről, az ember kezére kerül, majd a szájába is akár (körömrágás, kisbabáknál kéz, vagy ujj rágcsálása). Könnyűszerrel fertőzi meg az embert és akár háziállatainkat is, enterális betegségeket okozva: szalmonellózis, leptospirózis, trichinellózis, brucellózis.

A patkányok évente körülbelül 20 kg táplálékot fogyasztanak el, ami tízszer annyi, mint az egér esetében. Mivel az ízérékelése és szaglása kifinomultabb, mint kisebb társának, előszeretettel lakmározik az emberek számára értékes élelmiszerekből. Mivel élete és az év nagy részét a csatornában tölti, ott fészkel, így a testére tapadt emberi ürülék, egyéb szennyezések és kórokozók mind átkerülnek azokra a felületekre és élelmiszerekre, ahol áthalad. Mind emberre és állatra is veszélyes lehet, olyan fertőzéseket terjeszthet, mint a pestis, iszapláz, a fonalóckórt (trichinellózis), brucellózist, szalmonellózist, hastífuszt, paratífuszt, vérhasat, veszettséget, murin tífuszt (…stb).

A kismamák nagyon odaszoktak figyelni a várandósság alatt, hogy lehetőleg elkerüljék a nyers tojást, húst, viszont ritkán jut eszünkbe az, hogy az egér és a patkány ugyanúgy szalmonellózist terjeszt, mely a magzat egészségére nézve súlyos következményekkel járhat. Sokan azt sem ismerik, hogy a rágcsálók által terjesztett brucellózisnak a legsúlyosabb következménye a vetélés lehet. Amikor újszülött van a háznál, nagyon figyeljünk oda arra, hogy rendszeresen fertőtlenítsünk, mivel a csecsemők immunrendszere az első pár hónapban nagyon labilis, éretlen, emiatt sokkal érzékenyebbek és nem állnak még készen a kórokozók elleni küzdelemre. Eszünkbe jutott már, hogy egy rágcsáló a garázsban parkoló kocsinak a belsejét is megmássza? Ne hagyjuk nyitva az ajtót, vagy lehúzva az ablakot a garázsban sem!

Hogyan ismerhető fel, hogy rágcsáló tanyázik nálunk?

Hogyha már bejutottak a lakásba, épületbe, a legegyszerűbben a jellegzetes szag, lábnyomok, vagy rágásnyomok és ürülékük alapján lehet őket felismerni. Egérlyukakat vagy odúkat a leggyakrabban a falak, illetve a padló illeszkedésénél fedezhetünk fel, eldugott sarkokban, résekben, vagy a keveset látogatott helységek lomjai, élelmiszerei, ládái és zsákjai között. A patkányok inkább a kertben, vagy föld alatt, esetleg betonozott felületek alatt fúrják be magukat, ugyanakkor ott lehetnek a padláson, tégla-vagy farakás között is, ahol menedéket találnak. A patkánylyuk, vagy odú jellegzetes, tölcsér formája van, körülötte nincsen földkupac, ahogy a vakondok esetében. A patkányok rágás nyoma is jellegzetes, mivel mélyebb és olyan, mintha két darab apró vésőnyom lenne párhuzamosan egymás mellett. Az egerek inkább morzsolni szoktak, vagyis apró darabkák hullanak szét és maradnak a rágási terület közelében. A patkányok jellemzően csapások mentén közlekednek, a falak mentén. Lábnyomuknál elöl 4, hátul 5 ujjuk látszik és jellegzetes, a farkuk által húzott csíkról könnyen fellehet ismerni őket. Az egerek nyomait valamivel nehezebben tudjuk azonosítani, mivel kisebb, mint a patkányoké és a farkuk sem hagy nyomot utánuk, ezért könnyen összelehet keverni őket a gyíkok hagyta nyomokkal. 

Egy konyhába vagy spájzba bejutott rágcsáló után a legelső árulkodó jel, a vizeletszag lehet. Csöndes környezet esetén a hangokra, cincogásukra is felfigyelhetünk, vagy az éjszaka folyamán, amikor ezek az állatok aktívabbak, a mozgolódásuk, fogkoptatásuk zöreje is gyanúra adhat okot. Ürülékükről is könnyen felismerhetőek, hengeres alakú, fekte, szürkés színű végtermékük van, ami ugyanakkor változhat az elfogyasztott tápláléktól is.

Mit tehetünk ebben az esetben?

Mindenképp cselekednünk kell a rágcsálók ellen és szerencsére többféle módszer közül választhatunk, ugyanakkor a legfontosabb, hogy a probléma forrását próbáljuk kiiktatni és próbáljuk megkeresni azt, ahol bejutnak a lakásba. Ne felejtsük nyitva az ajtót és töltsük fel a kábelcsatornákat olyan anyaggal, amin a rágcsálók nem képesek átrágni magukat. Hogyha továbbra is fennáll a probléma, különféle csapdákkal tudjuk elfogni őket, majd a későbbiekben elengedni, csaliként használhatunk például diót, vagy akár a hagyományos egérfogót is bevethetjük, utóbbi viszont nem a legkíméletesebb megoldás. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a csapdák általában csak ideig-óráig működnek, pár hét után azt fogjuk észre venni, hogy egyre kevesebb egér esik bele az előre felállított csapdáinkba, nos ez nem véletlen, ezek a pici kártevők igen okosak. Másik lehetőségünk az elektromos, ultrahangos kártevő riasztók, amik különböző frekvencián működnek és kültéren, illetve beltéren is egyaránt használhatóak. Segítségükkel nem csak a patkányok és egerek tarthatóak távol, hanem a pókok, kullancsok, denevérek, bolhák, szúnyogok és legyek is. Ezek hatékonyságáról a vélemények megosztóak, ugyanakkor ez márkafüggő teljesen! Egy jobb minőségű, Weitech-es riasztó megéri az árát, a vásárlói vélemények magukért beszélnek! A Suni Kft. kínálatában mind a kettő fajta védekezési lehetőség megtalálható, tekintse meg Kártevő riasztó kategóriánkat!


A fenti módszereken kívül különféle mérgek is alkalmazhatók, amelyeket otthon vagy gazdaboltban lehet beszerezni, például úgynevezett ragasztócsapdákat. Mindkét típus hatékonyan és megbízhatóan működik és sokan használják. De legyünk nagyon óvatosak és körültekintőek az általunk elhelyezett mérgekkel kapcsolatban: helyezzük azokat olyan helyre, ahol gyermekeink és háziállataink nem érhetik el őket, mert ez rájuk nézve pont olyan veszélyes, mint a rágcsálókra. Az egerek kordában tartásának hagyományos módja a macska tartás, viszont tudnunk kell, hogy nem minden macska alkalmas egerek elfogására! Csak azok vadásznak hatékonyan rájuk, akik az anyjuktól megszerezték ezeket az ismereteket. Ezért könnyen csalódhatunk, hogyha általánosságban azt gondoljuk, hogy a macska és az egér ősi ellenségek és majd a cicánk megoldja a mi egér problémáinkat.