Mit tehetünk bele a komposztálóba és mit nem?

Miért jó komposztálni?

Egyrészt már amiatt megéri külön választani a szerves anyagokat és komposztot készíteni belőlük, mert ezzel jelentősen (kb. harmadával) csökkenthetjük egy háztartás hulladék mennyiségét. Számokban kifejezve: egy átlagos magyar háztartásban évente, fejenként 600 kilogramm hulladékot termelünk, amelynek 30%-a olyan szerves anyagokból áll, amelyek komposztálhatók. Éves szinten ez azt jelenti, hogy a komposztálással fejenként 180 kilogrammnyi hulladékot hasznosíthatnánk újra, visszajuttatva őket a szerves anyagok természetes körforgásába. 

A komposztálás mellett szól az az érv is, miszerint az ősz beköszöntével a lehulló faleveleket és gallyakat sajnos sokan elégetik. Egyrészről országszerte tilos az avar és a kerti hulladék égetése, másrészről az avar és a zöldhulladék elégetése sokkal több szén-dioxidot termel, mint a komposztálás folyamata, nem beszélve a súlyos betegségekről, melyeket a hulladék égetése okozhat. A komposztálás tehát nem csupán a hulladék újrahasznosítását szolgálja, hanem ezzel együtt csökkenti a levegőszennyezést és az üvegházhatású gázok mennyiségét is.

Praktikus és környezetkímélő komposztálót keres? Íme az Eco-Master!

A komposztálás folyamata

A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerves hulladékot és melléktermékeket humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat egy biológiai oxidáció, amely a szerves anyagokat lebontja, miközben szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkeznek. Az így létrejött szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú komposzt trágyaként és talajjavítóként is kiválóan felhasználható.

Mit lehet komposztálni?

A komposztálás folyamatát sok tényező befolyásolja, amelyek közül az egyik a bele kerülő anyagok összetétele, lebonthatósága. Ezért fontos tisztázni, hogy milyen anyagok kerülhetnek bele a komposztba. A komposzt ideális összetétele érdekében alapvetően a szén- és nitrogéntartalom arányára kell hangsúlyt fektetni. Az is bebizonyosodott, hogy minél változatosabb összetételű a komposzt, annál jobb minőségű lesz. Azonban vannak olyan anyagok, amelyek semmiképp nem kerülhetnek bele.  

A komposztálható anyagok:

• A konyhai hulladékok közül: gyümölcsök, zöldségek, kávézacc, teafű, összetört tojáshéj,

• A háztartási hulladékok közül: kezeletlen papír,

• A kerti hulladékok közül: gallyak, falevelek (kivéve a diófa levele), levágott fű, bokrok nyírásából származó nyesedékek (aprítva), egyes gyomnövények,

• Egyéb hulladékok: fűrészpor, faapríték, kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok,

• Növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával elkeverni).

Mit NE TEGYÜNK bele a komposztálóba? 

• Tejtermék, konyhai húsmaradék, olaj, zsír, péksütemény,

• Kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi, építési törmelék,

• Festék, vegyszer,

• Veszélyes, illetve radioaktív hulladék,

• Vegyszeres vagy vegyszerrel szennyezett zöldhulladék,

• Szennyvíz,

• Diófalevél (korlátozottan),

• Húsevő állatok alma (kutya, macska),

• Kezelt déligyümölcsök,

• Virágzó gyom, olajos ágú növények.

Házi komposztálás hatékonyan

Ahhoz, hogy komposztot készítsen, egyszerűen építhet egy elkerített komposzthalmot, vagy felállíthat egy komposzttartályt. A komposzttartályok segítenek, hogy a komposztálás folyamata könnyen és praktikusan elvégezhető legyen. Sőt, a SUNI Kft kínálatában fellelhető komposztálók 100%-ban újrahasznosított, kiváló minőségű UV-stabil és időjárásálló műanyagból készülnek, így beszerzésükkel többszörösen támogathatja a környezet megóvását. 

Szintén a műanyag komposztálók mellett szól, hogy a hagyományos komposzthalmokkal szemben sokkal kevésbé vagyunk kitéve az időjárás viszontagságainak, ugyanis a túlzott napsütés kiszáríthatja a komposzthalmot, ezzel szemben a nagy mennyiségű csapadék pedig éppen a megfelelő nedvességet teheti tönkre. 

A komposztládák ma már a modern, környezettudatos háztartások elengedhetetlen elemei, amelyek kis energiabefektetéssel nagy változást jelentenek a környezet számára, így mindenképpen megtérülhet a használatuk.

Következő cikkünk:

Miért fontos a környezettudatos vízfelhasználás?