Nagy változás állhat be az otthoni kertekben! Így tudja Ön is elkerülni a több százezres bírságot! Komposztálási útmutató!

Tekintse meg komposztálási útmutatónkat és kerülje el az akár százezres összegű bírságot!

Az ősz egyik meghatározó része, hogy rengeteg kertes háznál látjuk felszállni az égett avar füstöt. Szerencsére az elmúlt évek során egyre több önkormányzat tiltja be a zöld hulladék elégetését, ami egyáltalán nem környezetbarát megsemmisítési módszer és hamarosan életbe lép az országos avarégetési tilalom, ezzel kevesebb füst keletkezik, így kevesebb káros anyag jut a levegőbe és szervezetünkbe is.
Az avar és a kerti zöld hulladék elégetése pénztárca kérdés is egyben, hiszen nem csak a környezetünket szennyezzük, hanem azt a tápanyagot és anyagot égetjük el, amelyet később virágföld, vagy tápoldat formájában megvásárolunk a boltban.
Már száz kilogramm avar és egyéb hulladék elégetésével 90 millió köbméter levegőt szennyezünk, amely határérték felett van és egy közepes méretű, 10.000 fős város levegő igényének felel meg. Ezek az anyagok továbbá, bizonyítottan rákkeltőek, ilyen a nitrogén-oxid, vagy a benzolszármazék. 
Habár az avarégetés eddig is tiltva volt bizonyos időszakokban a települések, most országos intézkedések vannak érvényben.  A bírság 100 ezer forintra terjedhet a kertek esetében a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében.

Tudta Ön, hogy?

Éves szinten minden háztartás, megközelítőleg 1000, fogyasztásra még alkalmas élelmiszeripari terméket dob a kukába. Élelmiszerek és termelt növények, zöldségek alkotják majdnem a felét annak, ami a kukában végzi. A komposztálás egy olyan természetes újrahasznosítási folyamat, ahol elegendő egy kert a változáshoz. Tökéletes módszer arra, hogy a felesleges, kidobásra ítélt konyhai, vagy kerti hulladékból finom állagú, sötét és különlegesen hatékony tápanyagot teremtsünk a talaj és növényeink számára. 
Előnyei közé tartozik:

•    pénzt takaríthat meg, hiszen nem lesz annyi kidobásra ítélt hulladék a háztartásban, a vegyi trágyának az árát is megspórolja
•    minőségi tápanyag az otthonában és kertjében lévő növényeknek
•    a talaj minőségét és élettartamát is jelentősen megnöveli
•    komposztálással vizet is megtud takarítani, hiszen megköti a nedvességet a talajban
•    mivel hulladékot hasznosít újra, így hasznos a környezete számára is
•    csökkenti a növényeknél kialakuló betegségeket és a potenciálisan felbukkanó kártevőket
•    tápanyagban gazdag humuszt képez, elősegíti a szerves anyagokat lebontó hasznos gombás és baktériumok kialakulását

Mikor álljunk neki komposztálni?

Amennyiben rendelkezésünkre állnak a komposztáláshoz megfelelő anyagok, úgy az egész év során lehetséges, akár otthon, vagy a kertben. A komposztáló végső helyét általában a tavasz kezdetekor, egészen az őszi időszak lezártáig szokták kialakítani, nappali, plusz fokos hőmérséklet mellett. Ugyanakkor a komposzt számára a legmegfelelőbb hőmérséklet és időjárás a késő nyári, vagy kora téli évszakokban van.

A komposzthoz szükséges négy alapvető alkotóelem:
Levegő, víz, szén és nitrogén. Ezek együttese biztosítja a megfelelő környezetet a mikroorganizmusoknak, melyek meggyorsítják a lebomlási folyamatot.

Hol lehetséges komposztálni?

A komposztálás minden kertben hasznos lehet. A komposztáló ládát meg is vásárolhatja, vagy akár saját maga is elkészítheti. Fából készült komposztálót deszkákból, vagy impregnált gerendákból tud magának készíteni, fontos, hogy ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a komposzt levegőzni tudjon. A komposzt ládák megtartják a meleget, illetve a nedvességet, ezért a belső bomlási folyamatok gyorsabban megindulnak, hamarabb termelnek komposztot. Akár egy nyitott (semmilyen téren sem elzárt) kupac is komposzttá tud válni. A webáruházunkban kapható komposzt ládák, tökéletesen megfelelnek a célra, mivel megvédik a komposztot az esőtől, megtartják a meleget, köszönhetően az erre a célra kifejlesztett technológia nyomán és bejuttatják a levegőt a ládába.

Fontos, hogy a komposztálónk ne legyen extrém magas hőmérsékletnek, illetve magas fokú nedvességnek kitéve, mert a hulladékot komposzttá alakító mikroorganizmusok (ezek gombák és baktériumok) az állandó, vagyis nem változó / szélsőséges életfeltételeket kedvelik. A komposztáló ládát célszerű egy jól száradó, szélvédett helyre telepíteni, ott, ahol közvetlenül nem éri a nap. Helyette inkább egy olyan helyre helyezzük le a komposztáló ládánkat, ami a kertünk egyik árnyékosabb része, célszerű továbbá egy kisebb bucka, domb kialakítása a komposztáló láda alá, hogy az esővíz ne öntse el a keletkező komposztot és az ne rohadjon el teljesen.

Egyéb hasznos tanács:
Kitűnő megoldás lehet egy bodzabokor ültetése a komposztáló közvetlen közelébe, ugyanis a bokor egy természetes akadályt jelent a szerves anyagok lebomlásakor keletkező szagoknak. 

A komposztálás technikája és módszerei

Most, hogy a komposztáláson gondolkodik, fontos megjegyezni, hogy kétféle komposztálási módszer is létezik. Egyik a passzív (hideg) komposztálás, a másik pedig az aktív (meleg) komposztálás. A passzív komposztálás a háztartásban keletkező szerves hulladék és a kerti biohulladék (ágak, levelek, növények stb.) gyűjtésén alapul, melyeket a komposztáló ládánkba helyezünk el. Az ilyen hulladékok lebomlási ideje hat hónaptól, akár két évig is terjedhetnek. 

A meleg komposztálás egy gyorsabb folyamat, mert az időjárás függvényében (melegebb időszakok) akár már három hónap alatt kinyerhető a komposzt.

Komposztálás – hogyan vágjunk bele?

Nyári időszakban még jobban lecsökkennek a meleg komposztálási folyamatok, itt akár két-három hét alatt kinyerhető a végtermék, amennyiben a levelek, növények és egyéb szerves hulladékok apróra vágva kerülnek a komposzt ládába, gyakran forgatjuk a halmot a jó levegőztetés érdekében és megfelelő nedvességet, nitrogént biztosítunk a komposztunknak.
Elterjedt módszernek számít a két-három hét folyamán, hogy a halmot hetente egyszer átrakjuk másik helyre, majd ezután havonta egyszer, mindaddig, amíg a komposzt meg nem érik a használatra megfelelő állagúra. Egy ilyen kupac létrehozását követően a munka nagyobb részét már elvégzi a természet. Nekünk már csak annyi feladatunk maradt, hogy a nyersanyagokat oly módon keverjük el, hogy azok elősegítsék a komposzt mihamarabbi lebomlását.
Amennyiben saját kis kupacot szeretne létrehozni, érdemes megvárni, míg elegendő nyersanyag keletkezik ehhez. Hogyha a földön tervezi létrehozni a komposztot, tegyen ágakat az aljára, ezzel elősegítve a levegő bejutását a komposztba. Szükséges továbbá összekeverni a zöld, vagyis még nedves hulladékokat, a száraz (barna) anyagokkal, hogy megfelelő mennyiségű nitrogént biztosítsunk a kupacnak. A zöld és barna rétegeket a legoptimálisabb komposztálás elérése érdekében felváltva szükséges rakni.

A kupacunkat rendszeresen nedvesítsük vízzel, mindaddig, amíg egy nedves, kinyomott szivacsszerű állagra nem kezd emlékeztetni az anyag. Ugyanakkor ezt sem szabad túlzásba vinni, hiszen a túl sok nedvesítés melléktényezője az lehet, hogy a mikroorganizmusok megfulladnak a kupacunkban. Amikor ez megtörténik a humusz képződés helyett, a komposztunk elrohad. Hőmérsékletet tud ellenőrizni akár hőmérővel is, vagy egyszerűen dugja be a kezét komposzt belsejébe, győződjünk meg róla, hogy a bomlási folyamatok megfelelően zajlanak. A komposzt belsejének melegnek kell lennie.

Vegetációs, nem kedvező időjárás viszonyok mellett úgy tudunk a komposztba levegőt juttatni, hogy hetente egyszer megforgatjuk azt. A komposztot akkor érdemes megforgatni, mikor a belső hőmérséklet 50-60C fokot mutat, vagy kézzel is jól érezhető a komposzt belsejében lévő melegség. Az átforgatás meggátolja a kellemetlen szagok kialakulását, továbbá az anyagok elhalványodását. A rétegek a zöld és barna szerves anyagok szép, egyenletes eloszlására szolgálnak a komposztunkban, ezért alaposan keverjük azt át a megfelelő minőség elérése érdekében.

Amikor a komposztunk már nem termel hőt, erdő- vagy földillatot áraszt, fekete vagy barna, finom és száraz állagú, akkor értünk az utolsó fázisba, vagyis elkészült a komposztunk. Minden ültetéskor érdemes az ágyásba, vagy virágcserépbe egy körülbelül 10 cm komposztréteget szórni, hogy növényei boldogan virágozhassanak.

Van, hogy a komposztálás eredménye nem azt hozta, amit elvártunk volna. Mit tudunk ilyen esetben tenni? Gyenge minőségű, kevés komposzt? Kellemetlen szagok?

A nyálkás, büdös és vizes komposzt gyakran a kevés levegő beáramlás vagy a sok víz miatt fordul elő. 
Takarjuk le a kupacunkat, hogy megvédjük az esőtől, tegyünk bele több barna hulladékot pl: szalma, papír, levelek, aprított fahulladék.

Amennyiben rostos, száraz és enyhe rothadásnak indult a komposztunk, úgy az alacsony nedvességtartalom lehet a gond és a nagy mennyiségű barna anyag. Több zöld hulladék és víz megoldhatja a problémánkat, vagy hogyha minden réteg komposztra friss trágyát teszünk. 

Legyek: Egy megfelelően elhelyezett komposztáló láda nem vonzza a legyeket, viszont, hogyha azt tapasztalja, hogy legyek szállták meg a komposztját úgy szükséges megvizsgálni azt, hogy a kerti hulladék mennyire takarja a konyhait, továbbá azt, hogy nem-e túl magas a komposztáló nedvesség tartama, amit a kevés levegőmennyiség okoz. 

Mi az, ami komposztálható?

Mit lehet a komposztálóba dobni? Javarészt a konyhai és kerti hulladékok teszik ki a komposzt nagy részét, ilyenek pl.: zöldségmaradék, növénymaradékok, tojáshéj, kávé és tea üledék, gyümölcs, gyomok vagy tiszta papír.

Zöld hulladék (nitrogén forrás):
Csirke-, nyúl-, tehén-, lóürülék, kenyér és magvak, kávészem és üledék, kaszált fű, filteres teazacskó, haj, szőr, nyers és főtt gyümölcs vagy zöldség.

Barna hulladék (szén forrás):
Fűrészpor, széna, szalma, levelek, ágak, tiszta papír, kartontekercs, gyapjú, pamutrongy, porszívóból szennyeződések, dióhéj, kartonpapír

Hasznos tanács: Jól gondolja meg, hogy a házi komposzt közé beleteszi-e a hagymát, vagy fokhagymát. Általános meglátás, hogy ez a fajta zöldség sajnos nem megfelelő a földigilisztáknak, ami fontos alkotórésze mind a kertjének, mind komposztjának.

Mi az, ami NEM komposztálható és ajánlatos elkerülni?

Vannak olyan anyagok, amelyek nemcsak, hogy nem lesznek hasznosak kertje számára, de még kellemetlen szagok forrásai is lehetnek, továbbá kártevőket és egyéb állatokat is oda vonzhatnak. Komposztba nem szabad konyhai húsmaradékot, tejterméket, olajat, zsírt, péksüteményt, kalácsot, emberi, vagy házi állat ürülékét (szennyezett almot sem!), építési törmeléket, alumíniumot, tengeri állatokat, használt pelenkát, szénhamut, gyújtóst, impregnált és festett fát, porszívóból szemetet, zsírt vagy zsíros termékeket, tojássárgáját, vagy fehérjét, gyomok gyökereit rakni.

Házi komposztálás, mikor?

A házi komposztálás témakörben sok tévhit kering, miszerint bonyolult folyamat és kellemetlen szagok, szennyeződések forrása. Az előbbiekben felsoroltak igazak is lehetnek, hogyha valaki helytelenül komposztál. Helyesen komposztálni nagyon egyszerű, mindössze pár "szabályt" kell betartanunk: a szerves anyagokat és egy kevés földet fokozatosan rétegezve, egy keveréket képezve készítjük el a komposztot, ami így humusszá változik. Ezen komposzt segítségével javíthatja a füvét, virágoskertjét, továbbá remek táptalaj a növényei számára. A legjobb módszer a komposztálás, hogy a konyhai, illetve kerti hulladékot feldolgozzuk és tegyünk egy lépést a környezetünk egészsége felé! A komposzt egy kiváló természetes trágya forrás, növényeink, zöldségeink és virágaink megfogják köszönni a gondoskodást!