A kerti tó körüli tavaszi munkálatok, tippek és trükkök

Annak érdekében, hogy kerti, vagy fürdőtavunk ne mocsarasodjon el, elengedhetetlen bizonyos munkák rendszeres és szakszerű elvégzése. Ezek hiányában a vízfelületek nem tarthatóak fenn, a gondozási és karbantartási munkák elvégzése szükségszerű, el nem hagyható! A kerti tavak fenntartási munkáit két nagyobb csoportba lehet sorolni, vannak a rendszeresen elvégzendő feladatok, illetve az idénymunkák.

Rendszeresen elvégzendő munkák

A vízkészlet utánpótlása

Az adott vízkészletet leginkább a növények vízfelhasználása, az esetleges szivárgások, vagy a párolgás szokta csökkenteni. A legtöbb kerti tó esetében vízforgatásos rendszerről beszélünk, ahova általában beépítésre kerül még egy vízszintmérő, ami folyamatosan érzékeli az esetleges vízveszteséget, így amikor a vízszint egy bizonyos mérték alá csökken, akkor a rendszer automatikusan gondoskodik az utánpótlásról. Utóbbi megoldás leginkább a nagy tavakra jellemző, kisebb kerti tavak esetében sokkal költséghatékonyabb egy egyszerű vízszintmérőt elhelyezni, majd tömlővel pótolni az esetleges vízhiányt.

Vízminőség ellenőrzése, mérséklése

Kerti tó vízteszt

Ebbe a csoportba tartozik az oxigéntartalom, tisztaság, kémhatás és egyéb anyagok jelenlétének megvizsgálása. Sajnos gyakori, hogy a pH érték lúgos, vagyis 7,0 fölötti tartományban található. Utóbbi, illetve a magas oxigéntartalom és szerves anyag jelenlét kedvez az algák szaporodásának. Az algák tömeges jelenlétekor az összes többi élőlényt kiszorítják, a lebomlási folyamatok megindulnak, zavaros lesz a víz és bezöldül, beposhad. A folyamat egyszerűen elkerülhető, csökkenteni kell a szerves anyagok és tápelemek bevitelét. Ilyen anyagok pl: falevelek, ágak, haleleség stb. Fontos megjegyezni, hogy a célunk nem az, hogy teljes, szerves anyagoktól mentes, ivóvíztisztaságot érjünk el! Mivel a vízinövények rendes növekedéséhez is szükséges ezen tápanyagok jelenléte, így további növények ültetésével lehet csökkentetni a víz szerves anyag tartalmát. (Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a növekedéshez szükséges vízinövény táp túladagolása esetén az ellenkezőjét érjük el és ismételten túl sok szerves anyagot juttattunk a tóba!

A védekezés lehetséges még a víz folyamatos áramoltatásával is, mivel az algák ilyen körülmények között nehezebben tudnak felszaporodni. UV szűrőkkel még jobban rátudunk segíteni a folyamatokra, hiszen segítségükkel még tovább tudjuk csökkenteni a baktériumok és algák jelenlétét. UV fény alkalmazása esetén fontos, hogy az izzót folyamatosan ellenőrizzük, mivel az izzó körül található üvegbúrára gyakran odaégnek az algák. Hogyha nem történik rendszeres ellenőrzés, akkor az UV lámpának csökken a hatásfoka, sok esetben meg is szűnhet teljesen, ezért néhány hetente érdemes ellenőrizni, tisztítani azt. Népszerű az I-Tronic réz adagoló berendezés is, aminek az erősségét egy vezérlőegységen lehet százalékosan állítani, ugyanakkor egy ilyen berendezés használatában búcsút inthetünk a csigáknak, kagylóknak is.

A falevelek eltávolítása

A vízfelszínen lebegő falevelek, elszáradt vízinövények elszáradt részei, kaszált fű, egyéb növényi maradék nem csak elcsúfítja a kerti tavunkat, ugyanakkor tovább is növeli annak a szerves anyag tartalmát. Ismét beindulhat az algásodás folyamata, vagy a már meglévő folyamatot még jobban felerősítheti.

Kisebb tavak esetén ezeket a leveleket egyszerűen, egy merítőháló segítségével kitudjuk halászni a partról. Ezt a műveletet rendszeresen, néhány naponta meg kell ismételni, mivel a növényi hulladékot pár nap elteltével már csak a tómeder aljáról tudjuk majd összeszedni. Ez különösen akkor jelent nagyobb odafigyelést, amikor ősszel a környező fák, elkezdik hullatni a levelüket. Ilyen esetben, hogyha nem zavar bennünket az esztétikai romlás, kifeszíthetünk levélfogó hálókat is a tó fölé.

Ott vannak még az olyan problémák, mint a vízfelszínen úszó békalencse, fonalas algák és egyéb hínár fajok. Ezek tércsökkentését egyszerű kihalászással, vagy növényevő halak betelepítésével, illetve réz-szulfát kiadagolásával is csökkenthetjük. Utóbbinál figyeljünk oda a töménységre, mert egyes halak érzékenysége fajonként is eltérő lehet!

Tavi halak egyedszámának mérséklése

A kerti tavaknál nagyon fontos megemlíteni a halak túlzott elszaporodását is, mivel az egy idő után felboríthatja a tóban az egyensúlyt. Lehalászásra a legjobb azt az időszakot választani, amikor tisztítjuk a tavat, mert ilyenkor könnyen áttudjuk válogatni őket, mikor kikerülnek a tóból. Megelőzhető továbbá a túlzott mértékű elszaporodás, amennyiben a tóba naphalakat, vagy csapó sügéreket is telepítünk, amik elfogyasztják a halikrákat, vagy kisebb ivadékokat.

Tavaszi feltöltés, tisztítás

A kerti tó tisztítása, a szerves anyag csökkentése érdekében és az algásodás elkerülése miatt, lehet indokolt.

Az algásodás elkerülése miatt, a szerves anyag csökkentése és a tó tisztítása miatt lehet indokolt.

Első lépésként, a víz kiszivattyúzása után a mederből az iszapot és az ősz során lehullott faleveleket szükséges eltávolítani. Érdemes a tisztítás közben gumicsizmát, hosszú és vastag kesztyűt használni, mivel az iszapszagot nem egyszerű lemosni a bőrről, kimosni a ruhákból.

A takarítás után az esetleges sérüléseket kell ellátni.

Az elszáradt, vízparton lévő növények részeit célszerű ebben a szakaszban eltávolítani, a kaucsuk és PVC fóliákhoz az e célra fejlesztett ragasztóanyagot, tapaszokat használjuk. Betonfelületek esetén vízzáró habarcs, illetve szigetelő anyag használatával akadályozható meg a későbbi szivárgás.

Ezt követően telepíthetjük a technikai berendezéseket, pl: szivattyúk, szűrők, világítástechnika. Végezetül a mélyebb vízrétegek újabb növényeit is beültethetjük. Az agresszívabb fajokat, pl: tündérrózsa – érdemes minden évben átültetni, ugyanis nagyon hamarosan kinövik az ültető kosarat.

Tőosztással könnyedén lehet szaporítani őket. A visszahelyezésnél ügyeljünk arra, hogy az esetlegesen, javításból, fóliatoldásokból származó tapaszok közelébe ne telepítsük ezeket a fajokat, továbbá esőren tarackoló sekélyvízi növényeket se. Ezek akár egy szezon alatt fölszedhetik a legalaposabban elkészített fóliahegesztést is.

A vízfeltöltést sok esetben hálózati ivóvízről szokták megoldani, ami a legtöbb esetben kemény. Célszerű pár napot, vagy hetet várni, amíg a klór elillan és beáll a normál egyensúly, továbbá, hogy van-e bármilyen szivárgás. Amennyiben nem tudunk várni, úgy van lehetőség fém, vagy klórsemlegesítők használatára. Hogyha minden rendben van és meggyőződtünk, hogy róla, hogy a tavunk nem ereszt és megfelelő állapotban van, elkezdhetjük visszatelepíteni az állatokat és a fényérzékeny növényfajokat. Ettől a ponttól belehet már üzemelni a szivattyút is, ugyanakkor a növények, különösen pedig az állatvilág egészségét még folyamatosan, naponta akár többször is javasolt ellenőrizni!