Komposztáló kisoksos

Hogyan válasszam meg a komposztáló helyét?

A hely kiválasztásánál ügyeljen arra, hogy a komposztáló mind a lakóháztól, mind a veteményeskertből könnyen elérhető legyen. Gondoljon a szomszédaira is, és legalább fél méter távolságra tegye a szomszédos telektől. Állítsa a komposztálót közvetlenül a talajra.  Ez lehetővé teszi a mikroorganizmusok elszaporodását a komposztálójában. Amennyiben komposztálóját szeretné megvédeni a rágcsálóktól, javasoljuk, hogy helyezzen talajrácsot a komposztáló alá. A talajrácsot külön tartozékként tudja megvásárolni. A tömör talajt előzetesen fel kell lazítani. A betonos, a köves, valamint az aszfaltos területek nem alkalmasak a komposztáló felállítására. Előnyös a komposztálót napos, vagy félárnyékos helyen felállítani, ezzel a komposzt kialakítását meggyorsítjuk. A komposztáláshoz szükség van a nap melegére, mely elősegíti a víz elpárolgását, ugyanakkor a benne lévő anyagoknak nem szabad teljesen kiszáradniuk. Ezért fontos egy szélvédett, de nem szélcsendes helyet választani – fontos a légmozgás, a friss légáramlat. 

Hogyan valósítsam meg az első betöltést a komposztálómba?

Az első betöltésnél az alsó réteg számára terjedelmes szerkezetű anyagot, pl. összeaprított gallyakat alkalmazzunk. Ennek az az előnye, hogy a levegő alulról könnyebben a komposztba tud hatolni és a felesleges vizet jobban el tudja oszlatni. Erre különböző rétegeket, vegyesen konyhai és kerti hulladékot kell rakni. A fentiek betartásával aktív komposzthoz fog jutni.

Hogyan komposztálok helyesen?

Minél vegyesebb a komposzt, annál könnyebb és problémamentesebb a folyamat. A komposztálót nem szabad azonnal teljesen teletölteni. Csak lassan, a naponta keletkező szerves hulladékkal töltsük meg. A konyhai hulladékoknak magas a víztartalmuk, ezért figyeljen a jó szellőzésre – fontos a megfelelő mennyiségű oxigén. A nedves anyagokat szárazzal, a durva anyagokat finommal kell összekeverni. Legjobb, ha az egyes rétegek kb. 10 cm magasak. Vegye számításba, hogy a komposztáló nem szemetes edény, gondosan válogassa meg, hogy mi kerüljön komposztálásra. 

Mit szabad komposztálni?

Zöldség- és gyümölcs maradékokat, kávé-és teazaccot, tojáshéjat (darabolva), használt virágföldet, egészséges vágott-és teraszvirágot, falevelet (kivéve DIÓ), füvet tehetünk a komposztálóba. Alapvetően minden természetes hulladék komposztálható, de tudnia kell, hogy némely anyagok korhadási ideje igen hosszú.

Tipp: A nedves anyagokat szárazzal, a durva anyagokat finommal kell összekeverni. Figyeljen a komposztanyag megfelelő nedvességére. Nem szabad sem túl száraznak, sem túl nedvesnek lennie!

Az alábbi táblázat mutatja, hogy a házban, ill. a ház körül keletkező különböző organikus hulladékanyagok milyen mértékben komposztálhatóak:

(x) = érdemes elégetni, vagy a komposztáló közepébe tenni, ahol legmagasabb a hőmérséklet. 

Mit nem szabad komposztálni?

Hús, hal, kenyér, sajt, hamu, szénbrikett, cigarettacsikk-hamu, utcai szemét, orvosság, dióhéj stb.

Szabad-e télen is komposztálni?

Télen is lehet komposztálni. Télen a részben nedves konyhai hulladék komposztáláshoz optimális. Annak érdekében, hogy a téli komposztálás is megvalósítható legyen, ősszel gyűjtsük össze a száraz leveleket és az összevágott vegyes anyagokat, és adjuk a komposzthoz. A bomlási folyamat a hideg évszakban lelassul, ezzel mindenképpen számoljon. 

Mikor érett a komposzt?

A komposztálódás utolsó fázisában, amikor még nem teljesen érett a komposztunk, „tömény” felhasználással kiégethetjük növényeinket. Ha nincs még elég gyakorlatunk, hogy szemrevételezéssel is megállapítsuk az érettségét, végezzünk csírázási próbát. Ehhez egy lapos tálkába szórjunk a komposztból, majd könnyen csírázó magot: mustárt vagy zsázsát vessünk bele. Ha néhány napon belül egyenletesen kicsírázik, megnyugodhatunk. Ha bármilyen rendellenességet, például a növénykezdemények kiégését tapasztaljuk, csak földkeverékben használjuk a komposztot. A komposzt érettsége jól megállapítható az ún. zsázsa-teszttel, az alábbiak szerint:

1.  Egy befőttesüveget 1/3-ig töltsön meg komposzttal, szórja rá a zsázsa magokat és öntözze meg, majd az üveget zárja le.
2. Figyelje a növény növekedését.
3. Ha a növény zöld, a gyökér fehér, akkor a komposzt elég érett. Ha a növény barna, akkor a komposzt még nem elég érett.

Mikor érdemes a komposztot a fűre tenni: ősszel vagy tavasszal?

A kiszórás legkedvezőbb ideje a növényi nedvkeringés és a talajélet megindulása (február vége, március eleje). A tavasszal kiterített komposztot a gyorsan sarjadásnak induló gyep betakarja, így az nem károsodik.

A legjobb lenne talajba is forgatni ezért, ha pl. az őszi szántás idején van érett komposzt, akkor használja fel ősszel, ne várjon tavaszig. A földbe forgatáskor ugyanis a komposzt minden értékes alkotóeleme megmarad. 

Mire jó a komposzt?

A komposzt vagy humusz a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Elsősorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok lekötött formában vannak ugyan, de a növények folyamatosan képesek felvenni őket. Ez az óriási előnyük a műtrágyákkal szemben, amelyek csak addig elérhetőek a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa őket a talaj mélyebb rétegeibe A komposztot tehát mind a szoba- és balkon növényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra mindegyiküknek szüksége van. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal is. 

Mik a komposzt előnyös tulajdonságai?

• javítja a talaj szerkezetét, segíti annak levegőzését
• fényelnyelő tulajdonsága elősegíti a talaj felmelegedését (tavasszal gyorsabb a csírázás), erre utal sötét színe is.
• jelentős a vízmegkötő képessége (nyáron nem kell annyit öntözni)
• fokozza a talajban lakó élőlények aktivitását
• növeli a növények betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló-képességét
• biztosítja, hogy a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények számára felvehetővé váljanak
• a gyorsan kioldódó műtrágyával szemben lehetővé teszi a különböző tápanyagok folyamatos felvételét
• a talajban esetleg előforduló méreganyagokat megköti